Mitől félsz?

 

Kedves!
Állj meg egy percre és nézz mélyen magadba,- tedd fel magadnak a kérdést,- Mitől félek?

Miért nem merem megadni magamnak azt a boldogságot, melyet a bennem lévő Istennő teljeséggel megszeretne élni rajtam keresztül?

Most egy táncra hívlak el Téged, az Istennők táncára, mely életeken át táncolja a táncot és oldja fel a régmúltból hozott berögzültséget, mely még anyáitok, nagyanyáitok, ősanyáitok, ükanyáitok hagyományoztak reátok..

Kezdjétek el táncolni életetek táncát, és hívjatok meg mást is erre a keringőre.
Merjetek élni, merjetek boldoggá válni, és boldoggá tenni a melletetek élőket!
És ha elfáradtál ebbe a táncban (melyet soha ne akarással tégy meg), akkor, pihenj meg egy kicsit belső teredben, nézd meg, érezd meg, hogy hová is érkeztél meg, hová vezetett a táncod, - melyek azok az elakadásaid melyen még mindig dolgoznod kell, melyet még mindig fel kell fényesítened magadból, hogy megszülethessen az Újkori Nő, az a NŐ, aki egy Új Világba lép, és a boldogságot, a teljességet, a Szer-Elmet válassza magának, és ezeken a minőségeken keresztül egy új valóságot és teret épít magának és a körülötte élő embereknek.

Az idő itt van Kedveseim, kezdjétek el Önmagatok táncát járni, és fejtsétek le magatokról a régi beidegződéseket!

Merjetek megújulni! Merjetek vissszakapcsolódni Önmagatok isteni részéhez, mely fénylő, tündöklő gyémántként ragyog bennetek!

Áldás! Szokolai-Lendvai Katalin