Fázok, nagyon hideg van....
- Hol vagy most?
Nem tudom. Szűk a hely és igencsak sötét van...Félek...
- Próbáld meg érzékelni mi vesz körül?
Sötétség, rám telepszik.
- Ismerős ez az érzés? Érezted már ezt az érzést máskor is az életedben?
Igen! Mikor magamra hagytak, mikor nem kellettem, mikor nem szerettek!
- Mi vesz körül? Most arra figyelj, hol vagy, mi vesz körül?
Édesanyám pocakjában vagyok. Félek, nagyon félek...
- Mitől félsz?
Attól, hogy nem születhetek meg, mert nem kellek, nem szeretnek...
- Honnan jön ez érzés amit most megélsz?
- Ez a Te érzésed?
Szünet....
Én érzem, igen, de nem az én érzésem....Édesanyám érzi ezt....
Nagyon fél.
- Mitől fél az Édesanyád?
Hogy magára hagyják és nem kell senkinek!
- Hol érzed ezt az érzést a testedben?
- Mekkora vagy édesanyád pocakjában?
Kicsi, nagyon kicsi, de már mindent érzek és hallok....
A szívemben érzem....
Félek, mi lesz velem?
- Kérlek éld át ezt az érzést, a félelem és mi lesz velem érzését...
(Kivezetjük ezt az érzést a módszerem szerint)
Nem akarják, hogy megszülessem.
- Ki nem akarja, hogy megszüless?
Az apám.....jaj, nagyon szorít a szívem....
- Mit kellene megadnod magadnak, hogy ez a félelem érzés elmúljon belőled?
A biztonságot, a szeretetet, a rám figyelést...
- Meg tudnád ezt most adni magadnak?
Igen, azt hiszem meg tudom adni.
- Akkor kérlek tedd meg!
Egy kis idő múlva,......biztonságban vagyok és szeretet vesz körül, már nem félek.
- Tudnál-e ebből az érzésből adni az Édesanyádnak?
- Fel tudnád-e tölteni Őt a biztonság és a szeretet érzésével?
Megpróbálom....
- Jó akkor tedd meg kérlek!
Megtettem! Csodálatos érzés! Már nem félek és Édesanyám sem fél! Biztonságban vagyunk!
- Mi történik veled?
Egyre nagyobb és nagyobb vagyok! Szeretem anyát és Ő is szeret engem!
- És apával mi történik?
Itt van velünk, várja a megszületésem.....
- Mit érzel Édesapád iránt?
Bizonytalanságot. Mi van ha megint nem kellek neki?
- Vizsgáld meg csak kérlek,- ez a bizonytalanság érzés a Te érzésed?
Igen.
- Kapcsolódj kérlek apukádhoz, milyen érzések vannak jelen benne?
Szünet...
Bizonytalan....
- Miért bizonytalan?
Mert fél, hogy jó apa lesz-e és meg tud-e adni mindent számomra és velem tud-e maradni.
- Meg tudod tenni, hogy látod apukádat gyermekként?
Látom...
- Nagyszerű! Akkor kérlek kapcsolódj most Édesapád gyermeki Énjéhez.
Milyen érzések vannak benne?
Félelem, hogy nem szeretik, hogy magára hagyják?
- Ki hagyja magára és miért?
Az Édesapja, mert el kellett neki menni és egyedül maradt az Édesanyjával.
- Hová ment el?
Messze, katonának...
- Mit kellene megadnod az Édesapád gyermeki Énjének, hogy ne legyen bizonytalan?
Megfogom a kezét és megölelem, jó erősen szorítom, hogy érezze meg, biztonságban van....
Sír...
- Miért sír?
Mert soha nem érezte ezt az érzést...
- Adj meg neki kérlek mindent amire most szüksége van!
Most én sírok, apa és anya is, de már a boldogságtól.
- Csodálatos, akkor maradj meg ebben az érzésben kérlek.
Szünet.
- Most mekkora vagy Édesanyád pocakjában?
Nagy! Várom, hogy végre megszülethessek!
- Hát akkor kérlek indulj el a születéscsatonáján keresztül, és szüless meg erre a világra ahol egy láthatatlan kéz fog fogadni.
Megtörtént a születés, csodálatos folyamat volt.
A láthatatlan kéz átadta az Édesapjának az ölébe az újszülött csecsemőt ahol nagyon boldog volt. Majd Édesapa ráhelyezte az Édesanya mellkasára a kisbabát ahol mindketten csodálatos érzést éltek meg...
Majd ezután az édesapa elvágta és lekezelte a köldökzsinórt, és mindkettőjük szerető ölelésében, biztonságban nőtt fel a kisgyermek.
Az oldás története nemcsak ennyiből állt, mert feloldottuk a generációs mintát.
A régi mintát átkereteztük, új mintázatot adtunk a Forrás által meghatározott megerősítésekkel a régi mintát kijavítottuk, amit 30 napon keresztül nem csak elmond megerősítésként hanem át is érez.
A kedves Nőtársam a segítségemmel felismerte, hogy élete során miért történhetett meg vele a két válás és párkapcsolati kudarc, melyben kivétel nélkül megélte az egyedülét félelmét, a magárahagyatottság érzését, azt, hogy nem kell senkinek és nem szeretik.
A sejtmemóriában lévő információ a felismerés, a tudatosság és elengedés által feloldásra került. Röviden, dióhéjban ennyi volt esettanulmány története, melyet
most megosztok Veletek. A levezetés nem szó szerint pont így történt és nemcsak ennyi volt, a lényeget adtam át Nektek.
Áldás!
Szeretettel: Szokolai-Lendvai Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése