Kedves Húgom, Nővérem!
Egy dalt hozok elő belőled, mely a Szeretet dala,- mely benned létezik, belőled kél életre az útja.
Ősi idők óta, minden egyes megtestesülésedben veled volt az a dal, benned kelt életre és szállt fel sóhajként a Teremtő ŐsSzellemhez,- mert életeid sora van benne.
Örömöd, szenvedésed, léted minden egyes pillanata.
A Te dalod benned létezik!
Kapcsolódj hozzá Ős MAGod Forrásához, hogy ez a dal felszínre jöjjön belőled,- átrezegtesse a testedet, Öntudatodra ébresszen, felismervén isteni Léted, azt a csodálatos megtestesülést, azt,
Aki Te Magad Vagy!
Emlékezz a múltra, az ősi időkre, mikor egy voltál a természet rezdülésével, azzal az isteni létformával, aki tudta, hogy Földön jár, a Földet az Ő gondoskodó jelenlétébe és gondviselésébe helyezte a Nagy Szellem.
Emlékezz Önmagad isteni megtestesülésére!
Áldás!
Ez az Én ősiségem dala, mely hív vissza abba a létbe, abba a megtestesülési formába, mely részemként jelen volt, mikor a Földön jártam. Áldás legyen az utazásodon!
Szokolai-Lendvai Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése