Elképzelhető, hogy elmúlt hónapok, akár évek alatt új felismerésekre tettél szert, hosszú és küzdelmes utat jársz be, mire elérkezel abba az állapotba, hogy már a küzdelmet is feladod, - fejet hajtasz a sorsod előtt, és az Isteni Akarat előtt. Csak engeded, hogy sodródj az árral, már nem küzdesz,- a HIT a BIZALOM és a REMÉNY által jutsz előre, és azt kívánod, - hogy minél előbb partot érj.
Aztán egyszer csak eljön a pillanat, amikor a sodrás és a félelem- kétségek által felszabadított részeid által,- az alagút végére érsz.
Elérkeztél az újjászületés csarnokához, de ezen addig nem léphetsz át, amíg lelked meg nem mérettetik, ítéltetik.
Előtted a mérleg, amely mér,- Lelked súlyát méri meg,- tiszta-e mint a patyolat, avagy tisztátalan.
Lelkedet, mely egyben szíved tisztaságát szimbolizálja, belehelyezik a mérleg egyik „serpenyőjébe”, a másikba pedig egy fehér tollpihét raknak.
Ha a mérleg egyensúlyban marad,- nyert ügyed van, - jutalmad,- az ÚJ VILÁGBA kapsz belépőt.
Kitárul előtted a FÉNY KAPUJA,- átvilágít, megerősít, eggyé válik veled.
Te magad is Fényforrássá válsz.
De az újba, az ÚJ VILÁGBA már nem hozhatod át régi dolgaidat amelyek akadályoznak, mindennek itt búcsút kell intened. Az ÚJBAN valószínű nem működik már az, ami a régiben még működött.
Mielőtt átlépsz a FÉNY Kapuján mondj búcsút a régmúltnak. Köszönd meg az életedben „eléd tett” dolgokat, azokat amelyek által fejlődhettél, tudatosodhattál. Köszönd meg mindezt azoknak az embereknek, történéseknek, amelyek, akár így,- akár úgy, de tanítottak.
Kérd, hogy oldjanak le rólad és belőled, minden olyan korlátozó köteléket, ha van, amely esetleg még a régihez kíván visszakötni, és ez által vissza akar húzni, amely által nem tudnál teljességgel előrelépni, az ÚJBA lépni.
Kérd, hogy végtelen szeretettel távolítsák el a környezetedből azokat az egyéneket, akik még nem tudtak megújulni, és ez által feladatod teljesítésében, az Új megélésében, akaratukon kívül bármilyen módon korlátozni próbálnának.
Ha mindezt megtetted, szándékodat kinyilvánítottad, szolgálatodat a Fénynek ajánlottad,- akkor az átmenet befejeződik és te már az ÚJBA helyeződtél át.
Itt ebben az ÚJ VILÁGBAN meg kell tanulnod élni, hisz újjászületőként vagy jelen. Mindez nem fog számodra gondot okozni, - mert EMLÉKSZEL.
Emlékszel a FÉNYRE, arra, amikor magad is FÉNY voltál.
Emlékszel az EGYSÉGRE, a TELJESSÉGRE,- amelyben helyet foglaltál.
Nem kell mást tenned csak az emlékezés kapuit megnyitni.
ÚJ VILÁGBA kaptál belépőt, és ez az ÚJ VILÁG,- benned vált ÚJJÁ.
Kitartó munkád által jutottál el idáig.
Testben – Lélekben - Szellemben, - EGYSÉGKÉNT megújultál.
Most már ne állj ellen a változásnak!
Engedd, hogy a FÉNY sodorjon magával, és nyisson meg benned és előtted olyan kapukat, amely által kiteljesedett életet élsz.
Amelyben FÉNY van, ÖRÖK BOLDOGSÁG,- és nincs helye a rossznak, a gonosznak, mert mindez a szó, (fogalom), számodra semmissé vált.
Ehhez kívánok sok sikert, minden átlépőnek és újjászületőnek!
Szeretettel: Szokolai-Lendvai Katalin
" A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése