“... Végy hát karodba vén banya, igényeljük együtt a szót.
Minket nem törnek meg olyan képek, hogy a nőknek örökké fiatalnak kell lenniük.
Gyűjtsd köré a banyáidat, kedves, és én is hozom az enyémet.
Nagy tüzeket gyújtunk együtt, és a hold vezet minket.
Hívj banyának, ha mered - élvezem minden jelentését.
Mert az én szememben az erő ragyogó fényei égnek, és belőlem sugárzik.
Félnek minden tudásunktól, a titkoktól, amikkel rendelkezünk.
Azt állítjuk, hogy a vén és fiatal banya nem fogja azt érezni, hogy kevesebbek vagyunk.
Mert én nagy vagyok és ti is, szakítsuk meg a szavak kötelékét.
Fogjunk össze együtt, kapcsolódjunk a fénnyel, töltse meg a kedvesség kardjainkat vagy pálcáinkat.
Találkozunk a kertben, és találkozunk a tűznél.
Találkozunk ott, ahol a szerelmet elfelejtik, és találkozunk valahol magasabbra.
A kinézetünkről ismersz meg minket, a tekintetünkben biztos leszel.
Meg fogsz ismerni minket a nagy, nagy erőnkről.
Mi banyák mindenhová eljutunk. ”
Részlet Sarah MacGillivray "Egy vers az összes vén banyának" című könyvéből.
(Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0kT1mLktNPkxhtMp5P8drBVvuD4RqmhMtWrtGPU9BxB7hM9zya1zStgRcXRLDpy4Vl&id=100076134828159)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése