Kalászszentelő Boldogasszony – Az aratás,az aranyló búzakalász védelmezőjének ünnepe van a mai napon. 



E napon, mikor az aratás első jeleit fogadjuk, megállunk egy pillanatra, hogy rátekintsünk arra, mi az ami bennünk is beérett. Kalászszentelő Boldogasszony ünnepén nemcsak a föld termését köszöntjük és adunk hálát érte, hanem a saját belső bőségünket is – a gyógyulásainkat, a tanulásainkat, azt, amit megdolgoztunk és elmélyítettünk. Ezt a gondolatsort a Kalászszentelő Boldogasszonyhoz ima után folytatom.....
Kalászszentelő Boldogasszony ünnepe a magyar néphagyományban az aratás kezdetét jelzi, amikor a föld termését áldással és tisztelettel fogadjuk.
E naphoz kapcsolódik a Boldogasszony alakja, aki az ősi magyar hitvilágban az életet adó, termékenységet őrző női istenségként jelenik meg.




E napon, mikor az aratás első jeleit fogadjuk, megállunk egy pillanatra, hogy rátekintsünk arra, mi az ami bennünk is beérett. Kalászszentelő Boldogasszony ünnepén nemcsak a föld termését köszöntjük és adunk hálát érte, hanem a saját belső bőségünket is – a gyógyulásainkat, a tanulásainkat, azt, amit megdolgoztunk és elmélyítettünk. Ezt a gondolatsort a Kalászszentelő Boldogasszonyhoz ima után folytatom.....

E naphoz kapcsolódik a Boldogasszony alakja, aki az ősi magyar hitvilágban az életet adó, termékenységet őrző női istenségként jelenik meg.

- Az ősi magyar vallásban Boldogasszony az anyaság, a bőség és a természet körforgásának szimbóluma volt.
- A néphit szerint hét Boldogasszonyt tiszteltek, akik közül a Nagyboldogasszony volt a legfőbb – az élet adója és védelmezője.
- A kereszténység térhódításával Boldogasszony alakja összeolvadt Szűz Mária tiszteletével, így megőrizve az ősi női minőség emlékét a katolikus hagyományban is.

- Az aratás előtti kalászszentelés a termésért való hálaadás és a természet iránti tisztelet kifejezése.
- A szertartás során imával és fohásszal kérik Boldogasszony áldását a föld gyümölcseire, az emberek munkájára és a közösség jólétére.
Áldott legyen a föld, mely kalászt érlel, s áldott legyen Boldogasszony, ki az életet őrzi!
E napon, mikor a természet ajándékát fogadjuk,
hajtsunk fejet az ősi női bölcsesség előtt, mely generációkon át vigyázta népünk sorsát.
Kalászszentelő Boldogasszony napján köszöntsük az aratás áldását, s őrizzük meg hagyományaink fényét az Istennő útján!

Kalászszentelő Boldogasszony ünnepéhez több szép népszokás és hagyomány kapcsolódik, amelyek az aratás időszakához, a női princípium tiszteletéhez és a természet körforgásához kötődnek. Bár maga a „Kalászszentelő” kifejezés ritkábban szerepel az írott forrásokban, a hozzá kapcsolódó szokások sokszor átfednek a Sarlós Boldogasszony (július 2.) és Nagyboldogasszony (augusztus 15.) ünnepeivel.
Kapcsolódó népszokások és hagyományok:
Áldott legyen a föld, mely kalászt érlel, s áldott legyen Boldogasszony, ki az életet őrzi!

E napon, mikor a természet ajándékát fogadjuk,
hajtsunk fejet az ősi női bölcsesség előtt, mely generációkon át vigyázta népünk sorsát.
Kalászszentelő Boldogasszony napján köszöntsük az aratás áldását, s őrizzük meg hagyományaink fényét az Istennő útján!




- Kalászszentelés szertartása: A pap vagy közösség vezetője megáldotta az első levágott kalászokat, gyakran imával és fohásszal kérve Boldogasszony oltalmát a termésre.
- Aratási körmenet: A falvakban az aratást ünneplő körmeneteket tartottak, ahol a kalászokat díszes koszorúkba fonták, és énekekkel, imákkal vitték a templomba vagy a közösségi térbe.
- Boldogasszony koszorú: A legszebb kalászokból fonták, és az év során a házban tartották, mint a bőség és áldás jelképét.
- Asszonyi áldás: A nők külön fohászt mondtak a termésért, a család jólétéért, és a természet védelméért – ez a női minőség tiszteletének egyik szép megnyilvánulása volt.
- Napba öltözött Boldogasszony látomása: A néphit szerint, aki hajnalban imádkozva nézi a napfelkeltét, megláthatja a Napba öltözött Boldogasszonyt.
Ima Kalászszentelő Boldogasszonyhoz

Boldogasszonyunk, aratás védelmezője,
Ki az anyaföld öléből fakadó bőséget őrzöd,
Áldd meg a kalászt, mit a nap érlelt,
Az ember munkáját, mely fohásszá érett!
Ki az anyaföld öléből fakadó bőséget őrzöd,
Áldd meg a kalászt, mit a nap érlelt,
Az ember munkáját, mely fohásszá érett!
Te, ki napba öltözött fényként kísérsz bennünket,
Vezesd kezünket a teremtés útján,
Hozd el a békét és a harmóniát,
A termésben, a családban, a szívünkben.
Vezesd kezünket a teremtés útján,
Hozd el a békét és a harmóniát,
A termésben, a családban, a szívünkben.
Fogadd hálánkat e napon,
Mikor hajtást aratunk és gyümölcsöt emelünk,
Legyen áldott minden kalász,
Legyen áldott az örökség, mit általad őrzünk.
Így legyen! Áldás!
Mikor hajtást aratunk és gyümölcsöt emelünk,
Legyen áldott minden kalász,
Legyen áldott az örökség, mit általad őrzünk.
Így legyen! Áldás!
Szokolai-Lendvai Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése